Vészjelzést küldtek a Tisza-kormánynak a szakszervezetek, magyarok tízezreinek a megélhetése kerülhet veszélybe

A magyar gazdaság stabilitása és a munkaerőpiac védelme miatt a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályozás ügyében érdemi, szakmai egyeztetést sürget a Tisza-kormánnyal a WHC Csoport, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. A WHC Csoport ügyvezetője súlyos figyelmeztetést is közölt: szerinte magyarok tízezreinek a megélhetését veszélyeztetheti a vendégmunkások azonnali kiesése.

A politikai döntéshozatal előtt azonnali, érdemi szakmai egyeztetést sürget a kormány és a legnagyobb munkáltatói érdekképviseletek bevonásával a WHC Csoport, mert a HR-szolgáltató úgy látja, veszélybe sodorja a magyar gazdaságot, a munkahelyeket és megbéníthatja a termelést a harmadik országbeli vendégmunkások június 1-jétől tervezett behozatali tilalma – közölte a WHC Csoport kedden az MTI-vel.

Az új kormány június 1-jétől tervezett intézkedése, amely megtiltaná a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát, és helyettük a magyarországi inaktív réteg munkaerőpiaci bevonását célozza, komoly aggodalmakat kelt a vállalati szektorban. Hangsúlyozták, hogy az intézkedés szinte valamennyi iparágat érintené, de legfőképp a gyártás-termelést, a mezőgazdaságot, a kiskereskedelmet, a HoReCát, a logisztikát, az építőipart és a gyógyszeripart.

Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője kifejtette, a Magyarországon dolgozó vendégmunkások az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják. Ha ők kiesnek a rendszerből, a termelési láncok megszakadnak, nem lehet új műszakokat indítani, a nagy nemzetközi vállalatok pedig kénytelenek lesznek felülbírálni magyarországi jelenlétüket.

Ez pedig az ott dolgozó magyarok tízezreinek megélhetését és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.

A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható. Egyúttal felhívták a figyelmet a WHC által májusban, 157 magyarországi vállalat bevonásával készített felmérésre, amelynek eredményei igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a magyar vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.

• A válaszadók 71,3 százaléka kijelentette, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét.
• A cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a magyar munkavállalók megtalálását és megtartását a piacon.
• Ráadásul a válaszadók 81,5 százaléka jelezte, nem képes saját erőforrásból megoldani a harmadik országbeli munkavállalók toborzását és foglalkoztatását, ehhez szükségük van minősített munkaerő-szolgáltatóra.

Reagált a VOSZ és az ÉVOSZ

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kedden közölte az MTI-vel, hogy a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával.

A VOSZ javaslata szerint harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával. A szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie: az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani.

Hangsúlyozták, a már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, illetve a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szintén az MTI-nek elmondta, hogy évek óta a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának liberalizálását szorgalmazzák, hogy közvetlenül, munkaerő-közvetítő, -kölcsönző cégek bevonása nélkül is működhessen a rendszer. A vendégmunkások számát az országok közötti megállapodások szabályozhatják. Közölte, a magyar építőipar 20 ezer harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztathat. Rajtuk kívül azonban még lehet az országban további 10 ezer olyan, unión kívülről érkezett ember, akik a távol-keleti befektetők létesítményeinek kivitelezésén dolgoznak, magyar közreműködés nélkül. Ilyen típusú szabályozás működik például Ausztriában, Németországban és Hollandiában is.

Koji László kiemelte, nagy valószínűséggel a jövőben is hasonló nagyságrendben lesz szüksége az építőiparnak az unión kívüli, harmadik országból jövő szakmunkásokra.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Forrás: Index