Így változnak az adók 2026-ban

2025-ben több lépcsőben végrehajtott változások történtek az adórendszerrel. 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadták az adócsomag megváltoztatását, amelynek az volt a célja, hogy mérsékelje az adóterheket, csökkentse az adminisztrációs terheket digitalizálja az eljárásokat. A jogszabályi indokolás szerint a kormány a hazai adókörnyezet versenyképességét szeretné fenntartani, valamint azt biztosítani, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, illetve az egyéni vállalkozók számára kiszámíthatóbb pénzügyi és adminisztratív keretek álljanak rendelkezésre. Emellett azonban további, 2026-ban hatályba lépő változások is vannak, amelyeket már év közben, az őszi adócsomagot megelőzően elfogadott a Parlament.

A Portfolio öszefoglalójában Csepei Kinga, az RSM adószakértője elemezte a legfontosabb változásokat.

Társasági adó

Új adókedvezmények

A 2025-ös őszi adócsomagban két új, beruházásösztönző adókedvezményt is bevezettek. Az egyik ilyen a környezeti károk felszámolását támogató adókedvezmény, amely legalább 100 millió forint jelenértékű beruházások esetén vehető igénybe. A kedvezményt hat adóéven keresztül lehet érvényesíteni, és a beruházás értékének jelentős hányada – akár 70–90% is a vállalati értéktől függően – elszámolható lehet. Fontos feltétel, hogy a kedvezmény igénybevétele előtt bejelentést kell tenni a kijelölt minisztériumnál, és az a vállalkozás nem használhatja fel, amely maga okozta a felszámolandó környezeti kárt.

A másik ilyen új elem a korábbi TCTF alapú átmeneti fejlesztési adókedvezményt felváltó, ún. tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fejlesztési adókedvezménye. A CISAF alapú adókedvezményt olyan beruházásokhoz lehet igénybe venni, amelyek hozzájárulnak a zöld átmenethez (pl. akkumulátorgyártás, napelemek, hőszivattyúk, CO₂-leválasztási technológiák). A kedvezmény a számított adó legfeljebb 80%-áig vehető igénybe, és minisztériumi bejelentéshez (Budapesten 150, vidéken 350 millió eurós támogatás felett az Európai Bizottság engedélyéhez) kötött.

Mind a két kedvezmény komoly adómegtakarítás lehet, de a szabályok elég komplexek, így érdemes a beruházás hatásait felmérni és összehangolni.

Általános forgalmi adó

Alanyi áfamentesség értékhatárának emelése

Ennek az elsődleges célja a mikrovállakozások terheinek a csökkentése. A megemelt értékhatár várhatóan jelentősen javítani fogja az egyéni és kisvállalkozói likviditást, mert kevesebb ügyletet kell bevonni az áfa-körbe vonni, és csökken az adóbevallási kötelezettség is. Az áfamentességi határt három lépcsőben fogják emelni:

• 2026. január 1. 20 millió Ft
• 2027. január 1. 22 millió Ft
• 2028. január 1. 24 millió Ft

2026-ra akkor választhatja az alanyi adómentességet az adózó, ha az összes belföldi termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek éves szinten göngyölített összege sem 2025-ben ténylegesen, sem 2026-ban észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem lesz több, mint 20 millió forint.

M-lapok új kötelező rovatai

A 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásokhoz kapcsolódó összesítő jelentésben már nem kizárólag a számlán áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni.

Online nyugta-adatszolgáltatás

2026. szeptember 1-jén lép hatályba a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás is.

Személyi jövedelemadó

Családi adókedvezmények

2025. október 1-jén már bevezetésre került a háromgyermekes anyák adómentessége, 2026. január 1-jétől pedig tovább nő az eltartottankénti adóalap-kedvezmény mértéke is. Emellett fokozatosan bevezetésre kerül majd a két gyermeket nevelő anyák adómentessége is. Első körben 2026-tól a 40 év alatti anyák lesznek adómentesek, 2027-től pedig a 40 és 50 év közöttiekre is kiterjed majd az adómentesség. 2029-től pedig minden korosztályra kiterjed az adómentesség.

Átalányadózókra vonatkozó kedvező változások

Az őszi adócsomag egyik fontos pontja volt az átalányadózó egyéni vállalkozók adóterhének mérséklése. A 40%-os költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:

• január 1-jétől 45%-ra,
• január 1-jétől pedig 50%-ra nő az alkalmazható mérték.

Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy az elsősorban szolgáltató tevékenységet végző vállalkozók a bevételük nagyobb részét elszámolhatják költségként, így a személyi jövedelemadó alapja csökken, így pedig adót tudnak megtakarítani.

Szociális hozzájárulás

Változás a főállású egyéni és társas vállalkozóknál

2026. január 1-jétől megszűnik az a jelenleg alkalmazott 112,5%-os szorzó, amely a társadalombiztosítási járulék alapjához viszonyítva határozta meg a főállású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adóalapját. A módosítás értelmében a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz a szochó alapja.

A módosítás azért jó, mert így a fizetendő közteher kiszámítása átláthatóbbá válik, és több vállalkozónak is kevesebb összeget kell fizetnie havonta.

Kisvállalati adó

A KIVA választására jogosító értékhatárok 2025. december 1-től emelkednek, ennek köszönhetően 2026. január 1-től már az adózók már a megemelt értékhatárok alapján tudják választani a KIVA-t. A jelenlegi adatok alapján több olyan cég is van, amely már átlepte a korábbi 3 milliárdos szintet, de még nem éri el a 6 milliárdos bevételi és mérlegfőösszeg határértékeket, vagy az 50 fős létszámlimitet, ők pedig most először választhatnák a KIVA-t. Továbbá a létszámkritérium és egyéb mutatók változása miatt további vállalkozások is beléphetnek, amelyek kiestek a rendszer egy-egy kisebb létszámátlépés miatt. Fontos, hogy aki 2026-tól ezt az adózási formát választaná, azt év végéig teheti meg.

Különadók és egyéb extraprofit adók

Kiskereskedelmi különadó – új sávhatárok, differenciált hatások

Az őszi adócsomag másik fontos pontja volt, hogy módosulnak a kiskereskedelmi adó sávhatárai. A legalsó sáv teljesen megváltozik: 500 millió forint helyett 1 milliárd forint lesz az adófizetési küszöb, így több ezer kisvállalkozás szabadul fel a kiskereskedelmi adó alól.

Erre érdemes figyelni az adózónak a változások miatt:

• A kiskereskedelmi tevékenység definíciójából kikerül az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítés.
• A júliusi és októberi előlegek túlfizetés jelentkezhet az új, magasabb sávok miatt.
• A túlfizetés már 2025-ben visszaigényelhető külön nyomtatványon, legkésőbb az év végéig.
• Ha a várható és a tényleges adóalap eltér, azt az éves bevallásban lehet rendezni.

Reklámadó

A reklámadó mértéke 2019. július 1. óta 0%, amelyet a Kormány évente meghosszabbított. A 2025-ös őszi törvénycsomag azonban a korábbi gyakorlattól eltérően csak 2026. június 30-ig hosszabbította meg a 0%-os kulcsot, így a reklámadó 2026 második felétől ismét bevezetésre kerül.

Ezzel összefüggésben szigorodnak a bejelentkezési és nyilatkozattételi szabályok is: az adószámmal nem rendelkező, jellemzően külföldi reklámközzétevőknek 30 napon belül be kell jelentkezniük. A kötelezettségek elmulasztása jelentős bírságot vonhat maga után.

Jövedéki adó

Későbbre tolódik az üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja

Az üzemanyagok jövedéki adójának inflációkövető emelése fél évvel később lép hatályba, így a benzin és gázolaj tervezett drágulása átmenetileg elmarad, ami kedvező lehet a költségérzékeny, különösen logisztikai és szállítmányozási vállalkozások számára.

Az adóigazgatás, adózás rendje

Változások állnak be az adminisztrációban

Az adócsomag nem csak a vállalkozói terhek csökkentésére irányul, hanem az adóigazgatási-eljárási szabályokat is korszerűsíti.

Automatizált döntéshozatal és digitális eljárások

Végrehajtási eljárások digitalizálása

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) finomhangolásai

Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood)

Adómérték

Az energiaellátók jövedelemadója kulcsa a 2025-ben érvényes 41%-os mértékről 2026-ban lecsökken a korábban hatályos 31%-os mértékre.

Energetikai fejlesztési beruházások adókedvezménye

A 2025. december 31. után megkezdett energetikai fejlesztési beruházásokra a vállalkozások 2026-tól egy új, célzott adókedvezményt vehetnek igénybe. A konstrukció célja a termelési és infrastruktúra-energiarendszerek modernizációjának ösztönzése, különös tekintettel a hatékonyságnövelő és környezettudatos fejlesztésekre.

Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben érvényesíthető, tehát összesen hat adóévben használható fel (alapév + 5 év).

Fotó: Pixabay

Forrás: kontroll.hu