Telkibánya | Helytörténeti Kiállítás

Cím: Telkibánya, Múzeum u. 15. (térkép)
Telefon: (30) 768 5271, (70) 408 6227
Túravezető: Bartók József

A telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kezdeményezésére nyitotta meg kapuit 1970-ben a hajdani porcelángyár épületében, amelyet a Kádár Család adományozott e célra. A gyűjtemény 6 teremben mutatja be Telkibánya nemesércbányászatának a történetét. Tokaj-Hegyalja ásványbányászatát, a híres telkibányai kerámiát, a Zempléni-hegység erdészetét, Magyarország legszebb ásványait és az adományozó Kádár család emlékszobáját.

Kerámia gyűjtemény

Hazánk első porcelán gyárának termékei és történelmi emlékei az első teremben láthatók, amelyek a gyűjtemény legértékesebb részét képezik. Széchenyi ösztönzésére, Bécs gyáralapítást tiltó rendelkezés ellenére, Bretzeinheim herceg az érckutatásnál megtalált kaolin felhasználására porcelángyárat létesít 1825-ben. Kitűnő ízléssel készült edények kerültek ki a gyárból. Később kőedény gyártásra állt át és igényes termékei külföldre is eljutottak. Az egyre növekvő konkurencia és a kedvezőtlen szállítási viszonyok miatt 1907-ben a gyár kénytelen beszüntetni termelését. E gyűjtemény a híres „Regéci” és „Telkibányai” jelzésű kerámiák teljes sorát őrzi.

Bányászati gyűjtemény

A baloldali terem bemutatja a hajdani bányaváros, Telkibánya középkori virágzó nemesércbányászatának emlékeit. Telkibányáról az első írásos adat 1270-bõl származik, amelyben V. István az egyik adománylevélben említi a község nevét. Károly Róbert 1341-ben mint királyi bányatelepnek szabályozza határait. Nagy Lajos pedig 1344-ben „Telukyt” bányavárosi kiváltságaiban megerősítette. Fénykorát Zsigmond király korában élte, amikor az írások mint bástyákkal és falakkal megerősített helyet említik.

Telkibánya tagja volt az 1487-ben megalakult Felső-Magyarországi Bányavárosok Szövetségének. Ércbányászatának jelentőségét és bányavárosi rangját akkor veszti el, amikor a bányászat mélyebb szintre kerül, a telérek elszegényednek és Amerika felfedezése után a nemesfém árak visszaesnek.

Telkibánya középkori bányászatát egy dioráma mutatja be, amelyen egy makett sorozaton a bányaváros virágkorában alkalmazott csaknem teljes technológiai sor található arányosan kicsinyített méretben. Ezen megismerhető, hogyan működött a foncsormalom, amelynek középkori őrlőkövei a múzeumkertben láthatók. Megismerhető a középkori horpabányászat kézi vitlás aknái, valamint a nyílászúzók, ércmosók, stb. Tárolók mutatják be a régi bányászszerszámokat, a bányamérés és világítás eszközeit, Tokaj-Hegyalja ásványbányászatának képeit, dokumentációt, valamint a korábban itt működő fafaragó tábor alkotásait.

Kádár család emlékszobája

A bányászati teremből nyílik a Kádár család emlékszobája, amely annak a családnak a személyes tárgyait, kitüntetéseit mutatja be, akik lelkész és pedagógusként hosszú éveken keresztül gyűjtötték Telkibánya emlékeit és teljes vagyonukat a múzeumra hagyták. Különösen kiemelkedő munkát végzett a család utolsó tagja Kádár Sarolta tanítónő, aki néprajzgyűjtő és irodai munkásságáért többször kitüntetésben részesült.

Erdészeti Kiállítás

Régi dokumentációk igazolják Telkibánya környékén is az erdészet és a bányászat ősi kapcsolatát és fontosságát. A Zempléni-hegység érdekessége is több évszázadokon keresztül egyetlen megélhetési forrása volt az itt élő népeknek. Hazánk egyik legszebb vidékének természeti kincseit, fáit, növényeit, vadjait és madarait mutatja be az erdészeti kiállítás. Három diorámában, természetes környezetben látható e vidék néhány vadja, a vaddisznó, a borz, számos hüllő, köztük a zempléni vipera, megtalálhatók többek között az itt élő holló, szalonka és a gyönyörű jégmadár is. Megismerhetők a leggyakoribb gombafajták és számos fénykép látható az erdőgazdálkodásról. Nemcsak látványos de hasznos ismereteket nyújt a kiállításnak az a része, amely Zempléni-hegység legfontosabb fajtáit mutatja be eredeti törzsdarabokkal és képeken a hozzátartozó lombozataikkal és virágaikkal.

Néprajzi gyűjtemény

Telkibánya gazdag néprajzi emlékei, a háztartásban használt több mint száz éves eszközei egy kisebb teremben láthatók. Különösen értékesek az itt készült szőttesek, hímzett terítők, konyharuhák, amelyeket még ma is készítenek és használnak a községben. Értékes látványossága e teremnek az a kopjafa gyűjtemény, amely a vártemplom temetőében található fejfákat mutatja be. Ezek az archaikus évszámjelöléseivel és díszítéseivel az oszlopos-rovásos fejfák csoportjába tartoznak, évszázadokon keresztül megtartották formájukat. Beszélő fejfáknak is nevezik ezeket, hiszen formájukról, alakjukról, díszítéseikről meglehet állapítani az elhunyt nemét, életkorát és a faluközösséghez kapcsolódó viszonyát.

Ásványgyűjtemény

Egy külön teremben elhelyezett ásványgyűjtemény bemutatja Magyarország legjellemzőbb és legszebb ásványait. Külön vitrinben láthatók csodálatos és változatos formájú kalcitok, aragonitok. A többi vitrinek bemutatják a hazánkban bányászott összes ércek és ásványok jellegzetes típusait és különleges kristályait. Megtalálható Tokaj-Hegyalja összes jellegzetes ásványa, opálok, kalcedonok, féldrágakövek, az ebből készült dísztárgyak és a híres állat és növény kövületek. Együtt látható Telkibánya jellegzetes ásványi a borostyánopáltól a termésaranyig és ezüstércig. Az ásványgyűjtemény egy magángyűjtő letétbe helyezett anyaga.

Múzeumépület

A gyűjteménynek Telkibánya egyik legrégibb épülete adott helyet, amely feltételezhetően 16.sz. elején épült. Az 1774-ben készült Szartori féle térképen, mint Macellum, bányászati élelmiszerraktár szerepel. A bányászat megszűnése után Bretzenheim az épületet kibővítve itt létesítette hazánk első porcelángyárát 1825-ben. A kerámiagyár megszűnése után a romokban lévő épületet a Kádár család megvette és lakóházzá alakította át, majd múzeum létesítésére adományozta. A gyönyörű boltíves alagsorban kávézó áll a látogatók rendelkezésére.

A gyűjtemény április 1. és október 31. között tart nyitva. Csoportok előzetes bejelentés alapján a többi hónapokban is látogathatják a gyűjteményt.

Belépők:

Felnőtt: 600
Diák, nyugdíjas: 300 Ft